A működő kapcsolatok két      fontos tényezője. A kötődés és az autonómia

Kapcsolati rendszerünk két meghatározó alapja.

Ahhoz, hogy egészséges és nyertes-nyertes kapcsolataink legyenek, két meghatározó tényező egyensúlya szükséges az életünkben.

Az egyik a kötődés iránti igényünk. A másik az autonómia iránti igény. 

E két dolog látszólag ellentmond egymásnak, miközben segíti is az egyensúly kialakítását az életünkben. A mérleg nyelve ha elbillen bármelyik irányba, vagy teljesen lemondunk egy kapcsolatban saját magunkról, vagy éppen ellenkezőleg nem leszünk alkalmasak kapcsolódni.

Mit jelent a kötődés?

A kötődés a kapcsolatunkon belüli kohéziós. összetartó erő. Ez segíti azt, hogy hajlandóak legyünk kapcsolódni, és benn tudjunk maradni a kapcsolatban, akkor is, ha vannak nehézségek, problémák, esetleg alkalmazkodnunk kell a kapcsolat fennmaradása érdekében. A kötődés iránti igényünk milyensége határozza meg, hogy mit és mennyit vagyunk hajlandóak megtenni egy kapcsolat kialakításáért és fenntartásáért. Mit áldozunk be, vállaljuk e a felelősséget azért, hogy mi is hozzájárulunk egy kapcsolat működéséhez.

Mi az autonómia?

Az autonómia minden embernek alapvető joga, hogy a saját ügyeit intézze, a saját életét élje, a saját vágyait szükségelteit, vágyait, igényeit kielégítse. Az autonómia önrendelkezési jog, amely arra is szolgál, hogy a saját erőforrásaimmal, az életemmel, a pénzemmel, időmmel én rendelkezem, és én osztom a nekem megfelelő módon.

Az autonómia iránti igényünk pedig azt szolgálja, hogy saját magunk jóllétét, céljait, terveit, vágyait , szükségleteit és igényeit is figyelembe vegyünk. Hajlandók legyünk tudatosan határokat szabni annak, mit tehet meg a másik ember velünk, és mit nem.

Hiedelmek az igények mögött

Azért ez a képlet nem ilyen egyszerű, mert ezek egyensúlya szükséges ahhoz, hogy egy jól működő kapcsolatot hozzunk létre. Csakhogy mindkét jellemző igényünk  mögött  természetesen ott vannak a  tudattalan hiedelmeink, és a mintáink, és valójában ezek azok, amelyek valamerre elbillentik a mérleget. 

Ha valaki fél az elhagyatottságtól, a magánytól, akkor a kötődés iránti igénye nagyobb lesz, és ezáltal hamarabb lehet alárendelődő, behódoló. Ha valaki viszont attól fél, hogy egy kapcsolatban bántják, megfosztják a szabad akaratától, akkor inkább az autonómia iránti igénye lesz a jellemzőbb, tehát könnyen lehet hogy vagy kerüli a kapcsolatokat, vagy tisztes távolságot tart. 

Távkapcsolatban élhet, vagy munkába menekül, esetleg olyan elhárító mechanizmusokat alkalmaz amivel el tudja kerülni a konfliktusok megbeszélését. 

 Ahhoz, hogy mindkettőt beépítsük az életünkbe, érdemes ránézni az ezzel kapcsolatos hiedelmeinkre, és arra is, hogy nekünk melyik a fontosabb. Amelyik a fontosabb, annak mentén alakítjuk a kapcsolatainkat olyannak, amilyenek.

Milyen negatív hiedelmek alakíthatják a kötődés iránti igényünket?

Azt leszögezném, hogy természetesen vannak egészséges kötődéssel rendelkező emberek, akik gyermekkorukban jellemzően elfogadó, empatikus, szeretetteli környezetben nőhettek fel. Ilyenkor sok pozitív mintát kapunk a körülöttünk élőktől, amelyek megkönnyítik a harmonikus kapcsolatok kialakítását és fenntartását.

Sajnos ez a kisebb arány, és az a jellemzőbb, hogy a gondozói magatartás, elhanyagolás, bántalmazás, túl szigorú szülői nevelés hatására inkább a negatív hiedelmek kerülnek túlsúlyba.

Ezek azok, amelyek a kapcsolati nehézségeket okozhatják, és vagy minden áron fenn akarjuk tartani a kapcsolatot, vagy éppen mindenáron elkerüljük őket. A különbség csak a "megoldási" módban van, valójában mindegyik mögött lehetséges ugyanaz a negatív hiedelem.

Milyen negatív hiedelmek nehezítik az egészséges kötődést?

• Nem vagyok elég jó.
• Kevesebbet érek, mint mások.
• Nem vagyok fontos.
• Nem vesznek észre.
• Magamra hagynak, ha nem engedelmeskedem.
• Kevesebbet érek, mint mások.
• Teljesítenem kell, hogy szeressenek.
• Nem mondhatok nemet.

Lehet, hogy számodra is ismerős ezek közül néhány.

Ezen hiedelmek hatása alatt, hajlamosabb lehetsz feladni önmagadat egy kapcsolatban, túlzottan engedelmeskedni, ragaszkodni még egy rossz kapcsolathoz is. Sok esetben ezek a hiedelmek lehetetlenné teszik a tisztánlátást a kapcsolatunk minőségéről, és a másik ember viselkedéséről is, hiszen ez esetben hajlamosak lehetünk magunkat alulértékelni, míg a másik embert és az egész kapcsolat jelentőségét, értékét számunkra túlértékelni.

Az autonómiával összefüggő negatív hiedelmek

Ezek a hiedelmek sokszor hatnak negatívan az önbizalmunkra, a képességeinkben való bizalomra. Ha rendszeresen alulértékelik a képességeinket, előfordulhat, hogy nehezen válunk le a másik emberről, nem leszünk képesek felvállalni a felelősséget a saját életünkért, döntéseinkért.

Ellenkező esetben pedig mindenféle kapcsolatot túl korlátozónak érzünk, és veszélyesnek arra nézve, hogy szabadon megélhessük önmagunkat.

• Nem tudom megcsinálni.
• Nem vagyok rá képes egyedül.
• Életképtelen vagyok.
• Nem válhatok le.
• Nem fejezhetem ki magamat.
• Nem védhetem meg magamat.
• Nem lehetek önálló.
• Nem dönthetek saját magamról. (Nem vagyok képes jól dönteni saját magamról)

Ezek a negatív hiedelmek túl veszélyesnek ítélhetik az önmagunk kifejezését, a döntések felvállalását egy kapcsolatban. A korlátozásoktól való félelem menekülésre kényszerítheti az embert minden olyan helyzetben, amikor együttműködésre lenne szükség. Míg az önbizalom hiánya azt eredményezi, hogy túlzottan függünk és rátámaszkodunk a partnerünkre. És akár egyszerre mindkettő is lehetséges, ami borzasztóan egyensúlytalanná teszi a kapcsolatot.

Az egészséges önbizalom hatása a negatív hiedelmeinkre és a kapcsolati egyensúlyra

Az egészséges önbizalom kialakítása, és az igényeinkről való kommunikáció, az asszertivitás mindkét nehézség esetén segítséget jelenthet.

A kötődés iránti igényünk esetén, ha felismerjük a saját értékességünket és szerethetőségünket, akkor jó eséllyel tudunk reálisabban párt választani is, és rálátni önmagunkra és a másik emberre. Jobban be tudjuk tartani a határainkat, hiszen alapvetően rendelkezni fogunk a szerethetőség és az érdemesség érzésével.

Az autonómia iránti igényünket pedig abban támogatja, hogy magabiztosabban könnyebben tudunk döntéseket hozni a saját életünkről, és hatékonyabban tudjuk kifejezni az igényeinket mások felé. Így egészséges módon tudunk rendelkezni a saját életünkről, miközben szem előtt tarthatjuk a kapcsolatunk és a másik fél érdekeit is. Mindezt úgy, hogy nem adjuk fel magunkat, hanem őszintén és tisztán vállaljuk fel a szükségleteinket és az igényeinket, mivel rendben vagyunk ezekkel.

Ennek a két tényezőnek az összehangolása komoly munkát is igényelhet tőlünk, de mindenekelőtt fontos önmagunk megismerése, a hiedelmeink felismerése.

Feladat:

• Nézd végig  a felsorolt hiedelmeket, és figyeld meg, hogy ezek közül melyek hatnak inkább rád!
• Mi a jellemző? A kötődést vagy az autonómiát tartod fontosabbnak?
• Mit teszel meg azért, hogy ezt fenntartsd? Jellemzően hogyan viselkedsz ezek megtartása érdekében?
• Vizsgáld meg, hogy a legjellemzőbb hiedelmeid vajon tényleg igazak-e?

Ha szeretnél nagyobb Önismeretre szert tenni, segítségedre lehet a 3 részes offline Szeretem magam önbizalom növelő kurzusom.

Ha pedig  még tovább fejlődnél, a Beszéljünk könnyedén 5 részes offline kommunikációs tréning hatékony segítség lehet a káros viselkedésmódok megváltoztatásban is, és jobb kapcsolatokat is eredményezhet számodra.

#önismeret, #önfejlesztés, #önbizalom #asszertivitás, #kapcsolatok, #önbizalom