Kognitív torzítások-avagy mennyi rombolásra képesek a gondolataink

Gyere ki az elméd fogságából!

Akár tetszik, akár nem, valószínűleg mindenki gondolkodása torzít néhanapján, amivel nincs is semmi gond, ha tudjuk, és időnként ránézünk és megkérdőjelezzük a gondolatainkat. De mik is azok a kognitív torzítások?

Ezek valójában olyan -az elménk által vétett-gondolkodási hibák, amelyek eltérítenek a helyzetek, szituációk helyes (valós) értelmezésétől, meglátásától. Ilyenek például az általánosítások, egyszerúsítések, ,tipizálások, vagy a behelyettesítés, kiegészítés. Az agy szeret megérteni. Nem elégszik meg félinformációkkal, neki egy szép, kerek egész történet szükséges a dolgok "megértéséhez" Leginkább akkor fordul elő ez a torzítás, amikor nincs elég információnk, vagy az agynak nincs elegendő tárolási kapacitása ara, hogy egy adott döntési pillanatban mindent elővegyen, rálásoon teljesen. Nem beszélve arról, hogy az agyunk csak azt tudja prognosztizálni, kigondolni, amiről már van tapasztalata, ismerete ( szóval legikább a múltra alapoz) azokat a lehetőségeget nem veszi számba, amelyekkel nem találkozott, amiről nem tárol információkat. Ráadásul annyiféle lehetőség lehet, amelyet az agy képtelen is számba venni, túl nagy és túl sok, hogy rálásson. Ilyenkor lépnek be ezek az "egyszerűsítési" manőverek.

Hogy melyek lehetnek ezek a helyzetek?

Amikor kevés a memória

Az eseményeknek, listáknak csak a (számunkra) legfontosabb elemeit tudjuk megjegyezni

-Bizonyos részletektől eltekintünk, nem jegyezzük meg. Hajlamosak vagyunk a körülményeknek, csak a megegyező részleteit megjegyezni, és a különbözőségeket nem vesszük észre.... Ilyenkor jön az például hogy: "Mindig ez történik velem!!!"

-Az elménk átalakítja az emlékeket, miután az megtörténik, létezik az agyunknak egy fájdalomcsökkentő funkciója, a fájdalmas dolgokat például egy idő után tompítja vagy egész egyszerűen "elfelejti"

Ha túl sok az információnk valamiről

-Csak azt vesszük észre, amit már ismerünk, ami ismétlődik. Az eltéréseket figyelmen kívül hagyjuk.

-Azokra a dolgokra fókuszálunk, amelyek az elképzelésünknek megfelelnek, vagy beleillenek a nézőpontjainkba. Számomra itt érvényesül leginkább az a mondás, hogy a "nézőpontod teremti a valóságodat" hiszen amire helyezzük a fókuszt, az jelenik meg, azt tudjuk "befogadni" Ha másra fókuszálsz, más fog megjelenni, mert az agyad észre fogja venni!

Ha döntéshelyzetben vagyunk , és ráadásul gyorsan kell dönteni:

-Hajlamosak vagyunk ezekben a helyzetekben azokat a lehetőségeket választani, amiket már ismerünk, vagy már energiát fektettünk bele. Az agyunknak ezek sokkal vonzóbbnak tűnnek.

-Nem választunk "túl nagyot", azaz olyan döntést hozunk, aminek nem lesznek nagy, visszavonhatatlan következményei ( nagy veszteségei) ha hibázunk. Az, hogy kinek mi , vagy mekkora a nagy veszteség természetesen függ a komfortzónájától, hogy mennyire hajlandó kockáztatni. Mivel az elme a biztonságra játszik, tudatos gyakorlással, nem fogunk tudni változtatni ezen, mert az elménk automatikusan a számára "biztonságosabb, ismertebb" opciót fogja választani. Ehhez természetesen rengeteg igazolást és logikus érvelést is ki tud találni.

 Ha túl kevés az információ

-Amikor valamiről nincs elég információnk, akkor kipótoljuk. Ezeknek a kitalált kikövetkeztetett információknak az alapjai általában a múltbeli emlékeink, az általánosítások, és sajnos a sérüléseink is. Mindenki a saját gondolkodásmódja, nézőpontjai mentén tud információkat gyártani.

-Összekapcsolunk olyan történéseket, információkat, amelyeknek egyébként semmi közük egymáshoz. Ezeket hívom én összeesküvés elméleteknek. Ebben nagyon jók vagyunk. Ha nem tudjuk, hogy valami miért történt, akkor "keresünk" az emlékeinkben egy szituációt, egy történést, vagy gyártunk egyet amivel kaphatunk egy magyarázatot. Nem kell mindenre magyarázatot találni. Van, hogy az eseményeknek semmi közük egymáshoz, csak megtörténnek. Nem minden Isten haragja, a karma büntetése, vagy a szomszéd átka.

- Gondolatolvasók leszünk.... Amikor azt hisszük, tudjuk, hogy a másik mit gondol és miért csinálja ezt vagy azt. Az igazság az, hogy nem tudjuk megfejteni senki gondolatait, senki cselekedeteinek okát, és szerencsére nem is kell. Minden amit más tesz, mond, érez azért Ő a felelős és nem mi. Ha valami problémája, kérése, igénye, szükséglete van, azt el tudja mondani. Szerencsére nem is kell, hogy tudjunk olvasni mások gondolataiban ahhoz, hogy boldogan élhessünk.

- Leegyszerűsítjük a lehetőségeket, és inkább olyan dolgokra figyelünk bennük, amelyek megfoghatóak számunkra, objektívebbek, vagy amiket ismerünk.

-Azt gondoljuk, érezzük, hogy ami most van, épp ebben a pillanatban az most már a jövőben is mindig így lesz és soha semmi nem fog változni. Rávetítjük a jelenlegi lelkiállapotunkat a jövőre, és beszilárdítjuk a helyzetet.

Ez csak néhány példa volt arra, hogy hogyan tud az elménk "megviccelni" bennünket. 

Ha éber leszel arra, amikor ezt csinálod, az első lépés, hogy tudatosítsd, MOST EZ CSINÁLOM! Amit most gondolok, az csak egy gondolat és NEM A VALÓSÁG. Ennél fogva egyre kevesebbszer fogsz belemenni, hiszen tudod, hogy a gondolataidat meg tudod változtatni.

Jó hír, hogy az Access Consciousness eszközei, kezelései segíthetnek neked abban hogy felismerd, azonosítsd és elengedd a gondolkodási csapdáidat. Ha érdekelnek az ezzel kapcsolatos lehetőségek, ITT tudsz tájékozódni.

#gondolkodás, #tudatosság, #accessbars, #accessconsciousness